Az Országgyűlés a 2011. november 21-ei ülésén megszavazta a

2012-es adótörvényeket. A zárószavazást megelőzően is számos

módosító indítvány érkezett a csomaghoz, így több ponton

módosultak az eredeti tervek. Hírlevelünkben a

leglényegesebb változásokat foglaljuk össze.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

Adóalap-kiegészítés rendszere („szuperbruttó”)

2012-től az adójóváírás intézménye megszűnik. Adóalap-kiegészítést nem kell

alkalmazni az összevont adóalapba tartozó jövedelem 2 millió 424 ezer forintot

meg nem haladó részére, ami havi 202 ezer forint jövedelemnek felel meg. Az

összevont adóalapba tartozó jövedelem ezt meghaladó része után az adóalapkiegészítés mértéke változatlanul 27 százalék. A szabállyal összhangban újra

változnak a magánszemély által teendő nyilatkozat és az adóelőleg levonás

szabályai.

Béren kívüli juttatások átalakuló rendszere

2012-től szélesedik a Széchényi Piheni Kártya rendszere, három egymástól

elkülönített, különböző célt szolgáló alszámlából áll össze:

- szálláshely alszámla (legfeljebb 225 ezer forint összegű támogatás),

- vendéglátás alszámla a meleg - étkeztetésben (legfeljebb 150 ezer forint

összegő támogatás) és

- szabadidő alszámla (legfeljebb 75 ezer forint összegű támogatás).

2012 januárjától megszűnik a 2011-ben használatos étkezési utalvány. Helyette a

fogyasztásra készétel vásárlására jogosító ún. Erzsébet-utalvány adható havi 5

ezer forintot meg nem haladó értékben béren kívüli juttatásként a munkavállalók

részére, amelyet 2012. január 1-jétil a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsát

ki. Az Erzsébet utalvány 2012. december 31-ig melegkonyhás vendéglátóhelyeken

étkezési szolgáltatás vásárlására is felhasználhatóak.

Emellett munkahelyi (üzemi) étkeztetést is juttathat a munkáltató havi 12, 500

forintot meg nem haladó értékben a telephelyén működő étkezőhelyen, vagy az

ott beváltható – munkáltató vagy az étkezőhely üzemeltetője által kibocsátott –

utalvány formájában.

Kikerül a béren kívüli juttatások köréből az internetszolgáltatás biztosítása, de a

többi juttatás változatlan formában adható (iskolakezdési támogatás, helyi

utazási bérlet, stb.), azzal hogy az adóteher összességében növekszik, az szja

teher mellett 10% eho is terheli a juttatást.

Cafeteria keret

Fontos, hogy 2012-til újra bejön a cafeteria keret, amely szerint évi maximum

500 ezer forintig nyújtható béren kívüli juttatás. Az efölötti juttatások, még ha meg is felelnek a béren kívüli juttatás feltételeinek, egyes meghatározott juttatások címén adókötelelesek (1,19 szorzóval számított adóalapra 16% és 27% eho fizetendő).

Egyes meghatározott juttatások

Kibővül az egyes meghatározott juttatások köre, és újra bejön a minden

munkavállaló számára azonos feltételekkel és módon nyújtott, ténylegesen is

elérheti juttatás fordulat, amely biztosítja, hogy szabályzat alapján megadott

keret terhére bármilyen, egyébként külön nem nevesített juttatás is egyes

meghatározott juttatásként a kifizeti adófizetési kötelezettsége mellett adható.

Üzletpolitikai célú árengedmény, juttatás, szóróajándék

Habár a kezdeti tervek szerint az üzletpolitikai célú juttatások alapvetően

változtak volna (Szja melléklet 8.14 pontja), az elfogadott törvénycsomag

azonban mégsem módosít ezen a ponton. Lényeges változás azonban, hogy a

szóróajándék minimálbér 1%-ában történő korlátozása megszűnik, azaz minden –

adómentesnek és üzleti ajándéknak nem minisülő – üzletpolitikai célú ajándék

adható egyes meghatározott juttatásként (kifizetőt terheli az adókötelezettség).

Reprezentáció, üzleti ajándék

A reprezentáció és üzleti ajándék kikerül a társasági adó hatálya alól és újra

személyijövedelemadó-kötelezettség alá esik – egyes meghatározott juttatás

jogcímén - értékhatártól függetlenül (megszűnik az adómentesség).

Adómentesség csak egyes kedvezményezett kifizetői kör esetében alkalmazható

(pl. a juttató alapítvány, társadalmi szervezet, stb.) Egyéb esetében a juttatás

értékének 1,19-szeresét 16 százalék szja és 27 százalék EHO terheli. Eltérő üzleti

évesek 2011-ben kezdődő teljes adóévükben a régi szabályokat alkalmazzák.

Végtörlesztéshez adott munkáltatói támogatás adómentessége

A jövedelem megállapítása során nem kell figyelembe venni a munkáltató által

végtörlesztéshez kamatmentesen nyújtott 7 millió 500 ezer forintot meg nem

haladó összegű támogatást, valamint adómentes a kamatmentesen ilyen célra

juttatott kölcsön kamatkedvezménye. Az adómentes támogatás meghatározott

feltételek szerint a már teljesített végtörlesztésre is igénybe veheti 2012. február

28-ig.

Egyéb változások

- A külföldi pénznemben keletkezett kiadás forintra történő átszámításakor a

kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB

hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.

- Újra adómentesen adható külföldi napidíj 30%, de maximum 15 euró/nap

összegben.

- Adómentes 2012-til kezdődően az ingó vagyontárgy átruházásából származó

jövedelem, amennyiben az értékesítésből származó bevétel nem haladja meg

a 600 ezer forintot, illetve továbbra is adómentes a jövedelem 200 ezer forintig.

- Magánszemély a lakás bérbeadásából származó bevételéből levonhatja az

általa egy másik településen bérelt és ugyanazon évben ténylegesen és

igazoltan megfizetett bérleti díjat, amennyiben a bérlet hosszú távú és

költséget a magánszemély nem számolja el bevétel terhére.

- A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni az átvállalt kamarai

tagdíj összegét amennyiben a magánszemély tevékenységét szakmai kamara

tagjaként folytatja.

- A pályakezdő fiatalok, valamint az 50 éven felüli munkanélküliek

foglalkoztatási kedvezménye is módosul.

- Pontosításra került számos fogalom és alkalmazási feltétel a családi

kedvezmény érvényesítéséhez kapcsolódóan.

SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ

A munkáltatói társadalombiztosítási járulék megszűnik, helyette ún. szociális

hozzájárulási adót kell fizetni a munkáltatóknak, amely továbbra is 27%. A

nemzetközi szabályok alkalmazásában azonban ez az adó továbbra is a

szociálpolitikai megállapodások, és nem a kettős adó egyezmények hatálya alá

fog tartozni. A szabályok egyebekben alapvetően nem változnak majd.

Bérkompenzáció

A munkabérek elvárt emeléséért a törvény adókedvezményt biztosít, amelyet a

foglalkoztatók a megadott feltételek fennállása esetén adóvisszatartás formájában

vehetnek igénybe a szociális hozzájárulási adóból. A kedvezmény a bruttó bér

21,5 százaléka 75 ezer forint havi bruttó jövedelemig (de legfeljebb havi 16,125

forint lesz jövőre), efelett csökkenő mértékű. Az adókedvezmény átmeneti jellegű

és 2013-ban mértéke már alacsonyabb: a bruttó bér 16 százaléka (75 ezer forintig)

illetve maximum havi 12 ezer forint.

TB JÁRULÉK

Egyéni egészségbiztosítási járulék és egészségügyi szolgáltatási járulék

A foglalkoztatott által fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék 1

százalékponttal, 2 százalékról 3 százalékra emelkedik. A kiegészítő tevékenységet

folytató egyéni vállalkozó, illetve társas vállalkozó által fizetendő egészségügyi

szolgáltatási járulék havi összege 6390 forintra (napi 213 forint) emelkedik.

Szélesedő járulékalap

A főállású vállalkozóknál minimum egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alap kerül bevezetésre a minimálbér másfélszeresének megfelelő összegben. A nyugdíjbefizetések minimális alapja a minimálbér, illetve a garantált bérminimum marad.

Járulékfizetési felső határ

A járulékfizetési felső napi határa jövőre 21,000 forintról 21,700 forintra nő.

Biztosítottak körének bővülése

2012-től a biztosítottak körének bővítése céljából azok a nem munkaviszony

keretében foglalkoztatott ügyvezetők is társas vállalkozónak minősülnének, akik

eddig megbízási jogviszonyban látták el az ügyvezetői feladatokat. A minimális

járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettség így rájuk is vonatkozik a jövőben.

Megszűnő mentességek

Szintén a járulékalap szélesítése jegyében jövőre megszűnik egyes jövedelmek

(végkielégítés, jubileumi jutalom, szabadságmegváltás) egészségbiztosítási

járulék alóli mentessége.

EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS

A kifizetőt 10%-os EHO fizetési kötelezettség terheli 2012-tól a béren kívüli

juttatás adóalapként meghatározott összege után (azaz a juttatás 1,19szerese

után). A százalékos EHO alapja kamatkedvezmény esetén az adólap, azaz a

kamatkedvezmény 1,19-szerese.

TÁRSASÁGI ADÓ

Veszteségelhatárolás

A veszteségelhatárolás lehetőségét jelentősen korlátozza a 2012-ban hatályba lépő

szabályozás, amely a következőket jelenti:

- Elhatárolt veszteséget csak a veszteség figyelembe vétele nélkül számított

adóalap maximum 50 százalékáig lehet felhasználni. (Ez a korlátlan veszteség

elhatárolást nem befolyásolja, csak annak igénybevételét húzza el több évre)

- Jogutód csak abban az esetben jogosult a jogelőd veszteségét felhasználni, ha

a többségi tulajdonos személye az átalakulással nem változik, és a jogutód a

jogelőd tevékenységét legalább 2 naptári éven keresztül folytatja.

- Nem lehet cégvásárlással automatikusan veszteség-felhasználási lehetőséget

szerezni. A tervezethez képest ugyan enyhült a korlátozás, de fontos, hogy a

jövőben cégvásárlást követien a megvásárolt társaság csak akkor jogosult

felhasználni a veszteséget, ha

(1) az akvizíció piacszerzés (azaz a törvény szövege szerint a társaság a

tevékenységet legalább 2 évig folytatja és abból árbevételt szerez); vagy

(2) a cégvásárlás csoporton belüli (azaz törvény szövege szerint a

többségi befolyást szerzi a megelőző két adóévben folyamatosan

kapcsolt viszonyban állt a társasággal); vagy

(3) a társaság vagy a többségi tulajdont szerzi cég részvényei legalább

részben tőzsdén forgalmazottak.

Bejelentett immateriális jószág kedvező adózása

A bejelentett részesedéshez hasonlóan adómentes lehet az immateriális javakon

elért árfolyamnyereség, amennyiben – hasonlóan a bejelentett részesedéshez – a

megszerzést 60 napon belül bejelenti a társaság az adóhatósághoz, azt legalább

egy évig a könyveiben tartja. Feltételes adómentesség érheti el az értékesítés

árfolyamnyereségén, ha ugyan bejelentés nem történt (pl. korábbi években történt

megszerzéskor), de az adómegtakarítást lekötött tartalékként tartja nyilván a

társaság, és azt három éven belül újabb immateriális jószág megszerzésére

használja fel.

Alultőkésítés

Alultőkésítési szabályok 2012-től kiterjednek a kamatmentes kötelezettségekre,

ha az adózó a kamat szokásos piaci mértékével a transzferár szabályok alapján

csökkenti adóalapját. Ugyanakkor az adóalap növeli összeg számításakor a

kötelezettségeket csökkenti a befektetett eszközök között kimutatott

pénzkövetelések állománya.

Termőföldből átminisített ingatlanvagyon extra adóztatása

A termőföldből átminisített ingatlanvagyonon szerzett nyereséget kívánja

többszörösen adóztatni a 2012-es szabályozás a személyi jövedelemadóban

analóg módon működő új jogcím szerint. Az ilyen ingatlanon szerzett

jövedelemnek – akár az ingatlan, akár a cég kerül eladásra – a törvény által

megadott szokásos eredményt (ingatlan/részesedés bekerülési értékének a tartási

időszakra számított napi 0,3 százaléka) meghaladó részével kétszer is meg kell

növelni az adóalapot, azaz ezen meghaladó részre az adóteher háromszoros.

Egyéb változások

- Bejelentett részesedés fogalmának pontosítása, a bejelentésre nyitva álló

határidő itt is 30 napról 60 napra nő;

- Saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység definiálása a megjelent jogértelmezésekkel összhangban;

- Kedvezményezett átalakulás szabályainak pontosítása;

- Szabályozott ingatlanbefektetési vállalkozás kapcsolt bevételére nem

vonatkozik az adómentesség;

- Adománnyal kapcsolatos adminisztrációegyszerűsítés;

- Jogszabályon alapuló ingyenes juttatások elismert költségnek minősülnek.

HELYI ADÓK

Települési adó

A korábbi tervekkel ellentétben nem vezeti be a Javaslat a „települési adót”,

marad a helyi iparűzési adó és más helyi adók korábbi rendszere.

Egyéb változások

- Tartalmi változást nem eredményező módon változnak az adóalap

meghatározáshoz kapcsolódó fogalmak (árbevétel, közvetített szolgáltatás);

- Egyes telekadóra vonatkozó törvényi mentességek megszűnnek, illetve

kiterjesztésre kerül a telekadó tárgyi hatálya: a telekadó a külterületi telekre,

valamint az építménnyel lefedett telekre is kivetheti.

ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ

Adókulcs változás

2012. január 1-til kezdődően az áfa kulcs általános mértéke 27 százalékra

növekszik. Az úgynevezett „időszaki elszámolású” ügyletekre (Áfa tv. 58.§)

átmeneti rendelkezést tartalmaz a törvény. Ennek megfelelően a teljesítési

időpont (esedékesség napja) szerint már 2012-ben teljesülő ügyleteknél az

alkalmazandó adómérték attól függ, hogy az elszámolás melyik időszakra

vonatkozik. A 2012-re átnyúló ügyletek esetén a naptári napok alapján meg kell

osztani az időszakot két részteljesítésre.

Áfa levonás személyautó bérlete után

Lényeges változás, hogy a személygépkocsi bérletét terheli áfa 2012. január 1-től

kezdődően levonható lesz az üzleti használat arányában. Az adólevonást

alátámasztandó, az üzleti használat és magánhasználat arányáról nyilvántartást

kell vezetni.

Egyéb változások

- A tárgyi eszközökkel kapcsolatos arányosítási kötelezettséget (ingóságok

esetén 60 hónap, míg ingatlanok esetén 240 hónap) a beszerzés évéhez és nem

a beszerzés időpontjához kell viszonyítani, a levonási hányadot évenként kell

felülvizsgálni, és csak azokban az években, amikor a tárgyi eszköz a naptári

év teljes időtartalmában az adóalany használatában van.

- Láncügyletek esetében csak a közbenső szereplő részére lehetőség, hogy a

törvényi vélelmet (mely szerint beszerzőként jár el) megdöntse és bizonyítsa,

hogy értékesítőként vesz részt az ügyletben.

- Pontosításra került, hogy mikor minősítheti egy adóalany mezőgazdasági

tevékenységet végzőnek.

- A jövőben az elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott számla

alkalmazásához szükség lesz a számlabefogadó beleegyezésére.

- Belföldön számla kiállítási kötelezettsége lesz annak az adóalanynak is,

akinek – még ha belföldön kívül is letelepedett - az ügylet teljesítésével

legközvetlenebbül érintett székhelye, vagy állandó telephelye belföldön van.

- Az Adóhatóság a honlapján közzéteszi, hogy melyek azok az adóalanyok,

akik ingatlan értékesítésre adókötelezettséget választottak.

- Amennyiben kapcsolt felek közötti tranzakcióban a szokásos piaci ártól

aránytalanul eltérő ár miatt adóalap módosítási kötelezettség terheli az

adóalanyt, úgy az adóalap korrekciót a levonási hányados számításakor is

figyelembe kell venni.

- Pontosításra kerül a közhatalmi tevékenység fogalma és kibővül a

jogutódlással történő megszűnés esetköre, a költségvetési szervek

átalakításával.

- Az adminisztratív feladatok egyszerűsödését eredményezi, hogy kibővül

azon esetek köre, amikor a számla módosítása miatt nem kell az

adóalanyoknak önellenőrzést végezniük.

- A főszabály alól kivételként került megfogalmazásra, hogy a fordított adózás

alá eső egyes szolgáltatások kapcsán átvett előleget nettó összegnek kell

tekinteni és az áfát erre az összegre kell felszámítani (korábban a fordított

adózás alá eső ügyletek esetében nem keletkezett adófizetési kötelezettség).

- Az adómérték megváltozása miatt a pénztárgépeket 2012. február 29-ig kell

átállíttatni.

VÁM

2012-től - az egységes ügyfélnyilvántartó rendszer eredményeként - már a

vámhatóság is hozzáfér az adóhatóság által nyilvántartott adatokhoz. Ennek

megfelelően a megbízható vámadós feltétel vizsgálatához már nem kell az

adóhatóságtól külön igazolást bekérni.

Egyéb változások

- Jövőre a Vámtörvény helyett az ART szabályozza a vámazonosító szám

(VPID) kiadásának feltételeit.

- A külföldi vámhatóság mellett az engedélyes is rendelkezésre bocsáthatja az

EK végrehajtási rendelet 30/A mellékletének 7. táblázatában meghatározott

adatokat.

- Amennyiben az adóalany rendelkezik a Vámtörvény szerinti áfa biztosítása

alóli mentességgel, úgy az egységes engedély kiadásánál ezen feltétel

vizsgálata már nem szükséges.

JÖVEDÉKI ADÓ

Legfontosabb változások

- A természetes személyek által saját fogyasztásra végzett sör, bor és pezsgő

előállítása nem minősül jövedéki termék belföldi előállításának, így

háztartásonként évi 1000 liter mennyiségig, előzetes bejelentési kötelezettség

mellett, a fent említett italok előállítása mentesülne az adóraktári

kötelezettség alól.

- A fuvarozók által a kereskedelmi gázolajhoz kapcsolódóan visszaigényelheti

jövedéki adó összege a tervezett 19,5 Ft/l helyett 17 Ft/l.

- A sör adóalapja hektoliterenkénti Balling-fok helyett hektoliterenkénti

alkoholfokra változik. A kisüzemi sörfőzdékre 50 százalékos, kedvezményes

adómérték lenne alkalmazandó. Továbbá az ilyen típusú főzdék terheinek

csökkentése érdekében a jövedéki biztosíték összege 1 millió forintról 500

ezer forintra csökken. Az új szabályozás ezenfelül előirányozza, hogy a

sörfizdét üzemelteti vállalkozások mentesüljenek a független könyvvizsgáló

által hitelesített mérleg készítésének követelménye alól.

ADÓZÁS RENDJE

Bejelentési kötelezettség

2012-től a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó bejelentési kötelezettség egy új

elemmel bővül, a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnéséről is értesíteni kell az

adóhatóságot.

Angol, német, francia nyelvű iratok elfogadása

Az adóhatóság 2012-től kizárólag azokról az iratokról (számla, bizonylat,

szerződés, transzferár nyilvántartás, egyéb dokumentum) kérhet szakfordítást,

amelyek angol, francia vagy német nyelvtől eltérő idegen nyelven állnak

rendelkezésre.

Tartós feltételes adómegállapítás

Módosulnak a feltételes adómegállapítás szabályai. Új elem az ún. tartós feltételes

adómegállapítás, amely társasági adót érintően kérheti (a tervekkel ellentétben

illetékre nem), és három éves időtartamra jogszabályváltozás esetén is hatályban

marad (amennyiben az alkalmazottak létszámára és/vagy mérlegfőösszegre

vonatkozó követelmények teljesülnek). Az eljárás során az adózók a sürgősségi

elbírálás lehetőségével is élhetnek. Bevezetésre kerül a keretkérelem fogalma,

amely több, gazdasági célját tekintve össze nem függő, de adókövetkezményeiket

tekintve hasonló vagy azonos jövőbeni ügyletet tartalmazó kérelem.

Szigorodó szankciók

- Amennyiben az adóhiány a bevétel eltitkolásával, bizonylatok, könyvek,

nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, a

kapcsolódó adóbírság mértéke 2012-til az adóhiány 200%-a lesz.

- Emelkedik az iratmegőrzési kötelezettség elmulasztásához kapcsolódó

mulasztási bírság maximális mértéke (általános esetben 1 millió Ft, nyomdai

úton előállított számlák esetén hiányzó számlánként 500 ezer Ft).

- A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási

kötelezettségüket ismételten elmulasztó adózók nyilvántartásonként 4 millió

Ft-ig lesznek büntethetőek. Az ugyanazon nyilvántartást érinti mulasztás

esetén a bírság mértéke az első esetben kiszabott bírság nyolcszorosáig

terjedhet.

Fellépés az adóelkerülés és a feketegazdaság ellen

Az adózás rendjéről szóló törvénybe illesztett új eljárások segítik az

adóhatóságnak az adóelkerülés és a feketegazdaság visszaszorítása érdekében

folytatott küzdelmét:

- Új fogalom az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára

irányuló ellenőrzés.

- Az adóregisztrációs eljárásként az adóhatóság az adószám megállapítása

előtt kiszűri a kockázatos magatartást tanúsító személyeket.

- Bevezetik a fokozott adóhatósági felügyeletet, amelynek célja, hogy

kockázatelemzést követien kiválasztott, adózási szempontból kockázatosnak

ítélt adózók működésük első időszakában folyamatos adóhatósági felügyelet

mellett működjenek.

Bizonytalan adójogi helyzet

A jövő évtől lehetőség nyílik arra, hogy az adózók bizonytalan adójogi helyzetre

vonatkozó bejelentést tegyenek az adóhatóság felé. A jogszerűen és jóhiszeműen

tett bejelentéssel az adózó mentesül az adóbírság megfizetése alól, ugyanakkor az

adóhiány és késedelmi pótlék megfizetése alól nem. A bejelentés - melynek

alapjául szolgáló indokokat, dokumentumokat ügyvéd, adótanácsadó vagy

adószakértő által ellenjegyzett jegyzőkönyvbe kell foglalni - díjköteles.

Rosszhiszemű bejelentés esetén (nyilvánvalóan téves jogértelmezés) mulasztási

bírság szabható ki.

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ („CHIPSADÓ”)

Új chipsadó köteles termékek

Termékadó kötelessé válnak az ízesített sörök, az alkoholos frissítik, a cukrozott

kakaópor, továbbá bizonyos alacsony gyümölcs-, de magas cukortartalmú

szörpök és lekvárok is. Az előzetes hírekkel ellentétben a kávé nem került az

adóköteles termékek közé. Az említett termékek után fizetendő chipsadó mértéke

az alábbi:

ízesített sörök, alkoholos frissítik: 20 Ft/liter,

cukrozott kakaópor 70 Ft / kg,

szörpök: 7 Ft / liter,

lekvárok: 500 Ft / kg

Adómérték-emelés

Az üdítőitalok után fizetendő termékadót literenként 2 Ft-tal emelik, az adó

mértéke így 5 Ft/literről 7 Ft/literre ni. Az adómérték a cukrozott készítmények

után 100 Ft/kg-ról 130 Ft/kg-ra, sós snackek és ételízesítők esetében pedig 200

Ft/kg-ról 250 Ft/kg-ra emelkedik.

Jelentősen módosul az energiaital fogalma, amelyet 2012-til a taurin és metilxantint

tartalma alapján kell minősíteni: adóköteles az, amelynek metil-xantin

tartalma meghaladja a 1 mg/100 ml, illetve taurin tartalma 100 mg/100 ml

mennyiséget.

Előrecsomagolt terméknek minősülnek azok a termékek is, melyeket

darabonként becsomagolva, jellemzően nagyobb kiszerelésben kap meg a

kereskedő, és darabonként vagy kimérve értékesít tovább a vevői részére.

BALESETI ADÓ

Új adókötelezettségként jelenik meg az ún. baleseti adó, amelyet a biztosítónak

kell beszedni. Az adó alanya a gépjármű üzemben tartója, alapja a kötelező

felelősségbiztosítás éves díja lesz, mértéke pedig 30 százalék.

ILLETÉK

Kedvezményes illetékmérték alkalmazásának szabálya

A 2012-ben hatályba lépi törvény egységesíti az ingatlanforgalmazók és az

ingatlanok pénzügyi lízingjét végzi vállalkozók által igénybe veheti 2 százalékos

kedvezményes illetékmérték igénybe vételi feltételeit: a pénzügyi lízinget

végzőkre is vonatkozna a tevékenységkorlátra vonatkozó szabály, azaz

esetükben is feltétel, hogy az ingatlan tulajdonjogának megszerzését megelőző

adóév nettó árbevételének legalább 50 százaléka az adott tevékenységből

származzon. Ez a feltétel a gépjárművek, pótkocsi megszerzésének

illetékmentességekor is alkalmazandó.

Illetékszámítás módja gépjármű megszerzésekor

Növekszik az illeték mértéke gépjármű megszerzése esetén. Az illeték összegét

nem a gépjármű hengerőrtartalma, hanem annak kora és teljesítménye alapján

kell meghatározni.

Eljárási illetékmértékek változása

Emelkedik továbbá számos eljáráshoz kapcsolódóan az eljárási illeték mértéke

(például első fokú közigazgatási hatósági eljárás, első fokú polgári peres eljárások

illetéke, fellebbezés, felülvizsgálat stb.).

CÉGAUTÓADÓ

Változó adómértékek

2012-től a jelenlegi adómérték (a gépjármű hengerőrtartalmától függően 7000

Ft/hó vagy 15 000 Ft/hó) helyett a teljesítmény és a környezetre gyakorolt

hatását méri környezetvédelmi osztály-jelzése alapján kell a jövőben kiszámítani

a havi adóterhet.

INNOVÁCIÓS JÁRULÉK

A Törvény alapján megszűnnek az innovációs járulék éves bruttó összegét

csökkenti tételek (saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztés és a

nonprofit kutatóhelytől a saját tevékenységhez megrendelt kutatás-fejlesztés

közvetlen költsége). Bővül továbbá az adófizetésre kötelezettek köre, mivel a

Törvény a Társasági adóról szóló törvény definíciójához hasonlóan a Kis- és

középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény

egészének figyelembevételével határozza meg a mentesítheti kis- és

középvállalkozások fogalmát.